Ezek miatt indít leggyakrabban jogkövetési vizsgálatot a NAV

Home / news / Ezek miatt indít leggyakrabban jogkövetési vizsgálatot a NAV

Forrás: adózóna Ezek miatt indít leggyakrabban jogkövetési vizsgálatot a NAV

Az ellenőrzési gyakorlat ugyan változott, és úgy tűnik jelenleg kevesebb az adóellenőrzés, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez így is fog maradni. A jogkövetési vizsgálatok egyik célja a jogkövetésre ösztönzés, mivel ekkor az adózónak lehetősége van a bevallásainak javítására, de előfutárai lehetnek egy adóellenőrzéseknek is, azaz a másik célja a kockázatosnak tartott adózók ügyleteinek felderítése, azokról adatok gyűjtése. Tapasztalataink szerint elég sok adózó nem érti vagy nem veszi elég komolyan a jogkövetési vizsgálatok megállapításait, a NAV pedig egy viszonylag nagy adatbázisból tud válogatni, hogy kiknél érdemes tovább vizsgálódni. Ráadásul erre az 5 éves elévülési időn belül lehetősége van.

Az idei évben azt tapasztaltuk, hogy adóellenőrzést a NAV leggyakrabban a nem valós gazdasági események és a járulékokkal kapcsolatos eltérések miatt indított, de találkoztunk katás és becslési típusú ellenőrzéssel is.

Miért indul leggyakrabban a cég ellen jogkövetési vizsgálat, és mi a célja?

Egy NAV-ellenőrzés indulásának lehetnek egyszerű és drámai okai is. Azt fontos tudni, hogy az online számlaadat-szolgáltatás és az egyéb kontrolladatok (például ha külföldre értékesítünk vagy külföldről szerzünk be, ebben az esetben VIES adatok) miatt az adóhivatal a bevallásaink valódiságát nagyságrendileg tudja elemezni. További fontos szempont a NAV számára az alkalmazottak be- és kijelentése és a járulékbevallás összhangja. Ezen kívül újból tapasztaljuk, hogy több esetben indul vizsgálat rosszindulatú bejelentés okán is.

1. Megvalósult-e a gazdasági esemény? A társaság valós gazdasági tevékenységet folytat-e?

A vizsgálatok egyik legfontosabb irányultsága a gazdasági események valódiságának vizsgálata. Ez a vizsgálat elsősorban a befogadott (szállítói) számláinkra vonatkozik, természetesen a számlát kiállító partnernél további vizsgálat folyik – ha elérik –, hogy kiderítsék valóban ő teljesített-e, illetve valóban volt-e rá akár személyi feltétele, kapacitása, tudása. Ebben az esetben nem elég a számla és a szerződés, hanem a szerződés teljesítését is be kell tudnunk mutatni az adóhivatal számára, ha biztosra akarunk menni.

A legtöbb cég itt elköveti azt a hibát, hogy lesöpri az adóhivatali kérdéseket, és arra az álláspontra helyezkedik, hogy miért kellene neki bármit bizonyítania, miközben van szerződése, számlája, és átutalással fizette ki az alvállalkozót. Ez nem jó taktika, emiatt sajnos nagyon sok jogkövetési vizsgálat fordul át adóellenőrzéssé, amelyben ha megállapítják, hogy nem jött létre a gazdasági esemény, a levont „áfa” összegén túl akár 200 százalékos adóbírságot és késedelmi pótlékot is fizethetünk.

2. Foglalkoztatotti bejelentések és járulékbevallások közötti eltérés

Nagyobb számú alkalmazottat foglalkoztatóknál gyakrabban fordul elő ilyen ellenőrzés, de akár mindössze egy ügyvezetővel rendelkező cégnél is találkoztunk már vele. Az alkalmazottak jogviszonyát, a foglalkoztatás mértékét be kell jelenteni, illetve ha egy dolgozó kilép, akkor le kell zárni azt.

Az állományban lévő dolgozókról pedig havi szinten járulékbevallást kell beküldeni. Ez a járulékbevallás tartalmazza a dolgozókat is, tehát nem csak egy összegben tartalmazza valamennyi dolgozó járulékát. A leggyakoribb eset, hogy elmarad egy dolgozó be- vagy kijelentése, de sokszor lehet találkozni azzal is, hogy a számfejtésből és a bevallásból kimarad egy vagy több dolgozó. Ebben az esetben ezeket a jogviszonyokat kell egyeztetni és elvégezni a bejelentéseket, törléseket vagy akár az önellenőrzéseket időben.

Az adóhivatal arra is kíváncsi, hogy a munkavállalók a valós munkakörülményeik szerint vannak-e bejelentve, illetve valóban az a cég jelentette-e be őket, ahol a tényleges foglalkoztatás megvalósul.

3. VIES eltérés

A VIES eltérés az Unióból beszerzett és Unióban értékesített áruk, szolgáltatások kontrolladata, amit Magyarországon az áfabevallás A60-as lapja tartalmaz. Mi lejelentjük a partner társaság nemzetközi adószámát és a gazdasági kapcsolat értékét, és ugyanezt megteszi az uniós partner is. Amennyiben a leadott értékek között eltérés mutatkozik vagy valamelyik társaság ezt nem jelenti le, abban az esetben számíthatunk ellenőrzésre. Az eltéréseknek egyébként lehet teljesen érthető oka is, mivel a partnerek eltérő időszakokba tehetik be ugyanazon ügyletet, de lehet akár egészen más adóelkerülési szándék is mögötte. Az adóhivatal az adóelkerülésre utazik inkább, de ha valamilyen tévedés, elírás van akkor kötelez annak a kijavítására.

Mégis hol lehet az adóelkerülés?

Mivel Unión belül az áfát a beszerző adóalany fogja megfizetni, ezért a szállító nettó összegben fogja a számlát kiállítani és a nettó összeget fogja kérni. Itt jön a sokszor hallott kifejezés, “Hozz egy uniós céget, és akkor nettóért megkapod az árut.” Na ennek nem szabad bedőlni, mert így mind a 3 félnek problémája lehet belőle!

A következő, ellenőrzésre okot adó terület lehet, ha az árut papíron kiszámlázták egy uniós cégnek, de az nem megy ki. Ebben az esetben nagy eséllyel egy raktárkészlet áfa nélküli értékesítését keresi az adóhivatal (tehát az a következtetése, hogy az árukat itthon, feketén adták el, és ezt akarja a társaság kitisztázni). Amennyiben a társaság a külföldről érkező árut nem szerepelteti a bevallásában, akkor pedig azt vizsgálja a hivatal, hogy nem fekete értékesítésről van-e szó, ahol az áfát nem akarja a beszerző megfizetni.

Az eredeti cikk folytatódik, melyet adózóna előfizetés ellenében a fenti linken olvashat tovább.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük